Mob Psycho 100 - One punch man újratöltve?

Gondolom mind emlékszünk a One Punch Man-re, 2015 egyik legsikeresebb animéjére. Ezzel nem vagyunk egyedül, ugyanis a Mob Psycho 100 készítői is pontosan emlékeznek rá. Olyannyira hogy fogták a sorozat szinte minden sikeres stílusjegyét, a szuperhősös aspektust felcserélték szellemekre, hozzácsaptak némi konfliktus ellenző filozófiát majd bedobták az egészet egy turmixgépbe és láss csodát: Mob Psycho 100. Mindezek ellenére (vagy talán pont emiatt) a Mob Psycho nem egy rossz anime, sőt, kifejezetten jól megállja a helyét az idei anime termés tonnaszámra érkező szutyka között - ugyanakkor ez a szerencséje is, egy erősebb felhozatalban nagyobb eséllyel elvérezne.

mob_psycho_100_038.jpg

Look I'm faboulous!

Tovább a teljes cikkre ->

Főbalfékünk, Mob egy iskolás srác, aki semmilyen területen nem emelkedik ki az arctalanság mekkájából, mint azt beceneve (Tömeg) is sugallja. Nem túl okos, nincs érzéke az emberekhez, nem sportol, nem tehetséges semmiben - éppen csak egy hihetetlenül erős médium aki a gondolataival komplett épületeket tud a levegőbe repíteni. Mob azonban nem használja ész nélkül az erejét - vagy ha igen, akkor is kényelmesen elhagyatottá válik a környék nehogy meghaljon pár száz ember -, ugyanis mestere, Arataka, szigorú erkölcsi szabályokra oktatja a srácot. Aratakára csak azért hivatkozok mesterként mert Mob állandóan ezt teszi a sorozatban, valójában ő csupán egy szélhámos szelleműző, aki kihasználja a fiú természetfeletti adottságait. A sorozat meglehetősen epizodikus jelleggel kezd, majd szép lassan kap egy átívelő történetet, ami teljesen kényelmes tempóban tölti ki a 12 epizódos játékidőt. 

mob_psycho_100_005.jpg

Bármily hihetetlen, itt NEM egy karót dugnak fel épp a fickónak.

Mob alapvetően nem egy érdekfeszítő karakter de ezt szerencsére ő maga is érzékeli, és elég hamar egy heves önmegvalósító projektbe kezd - ne szépítsük, hogy egyáltalán valamiféle személyiséget kialakítson. Mindezt pedig az ereje nélkül igyekszik megvalósítani, ami természetesen végül felidegesít annyira néhány embert a környezetében, hogy Mob nem bújhat ki képességei használata alól. És hogy mire fel a One Punch Man hasonlat? A rögtön szembetűnő hasonlóság a rajzolás: Mob ugyanaz az egyszerűen megrajzolt unalmas alak mint Saitama, és a poénok valamint az epikusság nagy részét az adja, hogy mások 136. alkalommal is rácsodálkoznak elképesztő erejére. Ugyanaz a kissé elnagyolt, kézzel rajzolt hatás köszön vissza az akciójelenetekben is, amik ennek hála nem szűnnek meg izgalmasak és igen látványosak lenni. Audio téren már nem villog ennyire a sorozat, nemcsak az opening de a komplett soundtrack is teljesen felejthető.

mob_psycho_100_040.jpg

Végre tudom mi jár a lányok fejében... izé...

A One Punch Man struktúrát ezek után nem lehet nem észrevenni. Az epizódikusan egyre nehezebb és keményebb ellenfeleket, akikkel a főhős hagyja magát megveretni hogy aztán egy ütésből elintézze őket; a felmerülő egzisztenciális kérdéseket amiken nagyokat rágódunk, hogy aztán mégis ugyanúgy oldjunk meg minden problémát; a főszereplőnknél jóval okosabb tanítvány figurát aki kíséri őt az útján, stb. stb. Itt-ott csavarintanak egyet a recepten, hisz míg Saitama folyamatosan megfelelő ellenfeleket keres, a Mob Psycho inkább az állandó erőszak szükségességét kérdőjelezi meg. A gond az, hogy elég nehéz tálalni bármiféle tanulságot ha a főszereplőd a legnagyobb naív idióta a világon - Mob olyan szinten befolyásolható bárki által, hogy szinte részről részre változik a mentalitása. Ráadásul az úgynevezett üzenetet, miszerint az erőszak rossz, a sorozat képes ugyanabban a jelenetben tálalni amelyikben aztán 3 másodperc múlva ellent is mond neki, és jól felrobbant egy iskolaépületet.

mob_psycho_100_051.jpg

Én már nem is tudom...

Épp ezért sajnos még akkor is nehéz komolyan venni a sorozatot mikor kivételesen az akar lenni, ennek ellenére a szórakoztató faktor végig megmarad, és bármilyen tökkelütött is mindenki szereplő, lehet értük izgulni. Emellett néha igen merészeket lép a történet, a befejezés például a szokásos nagy harcjelenet helyett inkább villant egy jókora poént és azzal le is tudja a dolgot. Viszont viccek ide vagy oda, azért hagy némi keserű szájízt maga után a lezárás, remélhetőleg egy esetleges folytatásra utalva ezzel. Összességében egy megnézésre jó a sorozat, de nagy megfejtéseket nem kell várni tőle. Akinek még mindig One Punch Man elvonási tünetei vannak, annak ez most kellhet mint egy falat kenyér. Ugyanakkor bőven van még hová fejlődnie a Mob Psycho-nak, szóval akinek csak havonta 1-2 animére van ideje, nem veszít semmit ha vár még egy remélhetőleg erősebb második évadra. 

A bejegyzés trackback címe:

https://animesarok.blog.hu/api/trackback/id/tr9711748695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moRtiZ 2016.09.30. 16:41:38

Hétvégén megnézem. OPM utóbbi idők kedvenc animeje volt nálam szóval adok neki egy esélyt. Remélem fele olyan jó legalább lesz :D

Tartaros · www.animesarok.blog.hu 2016.09.30. 19:02:55

@moRtiZ: Ilyen elvárásokkal bőven megéri megnézni szerintem, még így is a szezon egyik legszórakoztatóbb animéje volt.

Illisz Balázs (Balus) 2016.10.03. 19:10:26

Számomra egyértelműen ez volt a szezon legjobbja, és az igazat megvallva nekem egy kicsivel jobban is tetszett, mint a One-Punch Man. Nem tökéletes, van mit csiszolni rajta (pl. a sorozat indulása döcögősre sikerült), de engem minden egyes epizódja lekötött. Az külön tetszett, hogy a Bones megőrizte One eredeti mangájának a stílusát, és nem cserélték le egy látványosabb designra, mint az OPM esetében.

Bízom benne, hogy valamikor kap majd második évadot.