2017 - A folytatások éve

Nagy divat lett gúnyt űzni Hollywood-ból, mivel már évek óta a folytatások, remake-ek és reboot-ok korszakát éljük, ennek ellenére a bevételeket nézve bőven működik a dolog, akkor meg miért ne, nem igaz? Valami ilyesmi járhatott japán legnagyobb stúdióinak a fejében is az elmúlt 1-2 évben, ugyanis lassan de biztosan változnak a szezonális anime sorozatok is. Egyre kevésbé divat teljesen kész, 24 részes sorozatokat kiadni, rendszerint inkább kapunk "egy évadot" tizenkét epizóddal, aztán a kiadók megvárják mennyire lett sikeres, mielőtt rábólintanak a folytatásra. Emellett ha valami egyszer befut, akkor nyugodtak lehetünk, özönleni fognak évekig a Movie-k, OVA-k és egyéb Special epizódok, még ha folytatás nem is feltétlenül.

pleasure_myself_with_this_fish_by_0_yuki_nagato_1-d46loez.jpg

Ehhez hozzátartozik, hogy korábban soha nem volt annyi anime megjelenés mint manapság, és aki szereti hangoztatni, hogy haldoklik az ipar, az álljon már meg egy percre és nézzen körbe. Sok-sok tucatnyi sorozat megy minden szezonban, és bár tényleg igaz, hogy jobban meg kell dolgozni hogy valami értékeset találjon az ember, ennek csupán annyi az oka, hogy a piac sokkal telítettebb - az anime pedig nagyobb közönséghez jut el mint valaha. Nem kell tehát félteni az anime ipart, nem vész az el, csak átalakul.

Tovább a teljes cikkhez ->

Your lie in april - Április bolondja

Aktív anime nézőként minden év végén visszatekintek a legjobb sorozatokra, a toplistákra és megpróbálok időt szánni azokra a művekre, amikről a közösség egyértelműen kikiáltja, hogy bűn kihagyni. Így akadtam rá a Your lie in april-re, a 2016-os év leginkább felhype-olt dráma sorozatára. Az magyar oldalakon csak úgy repkedtek rá a 10/10-ek, ajánlások közt az első helyen van, nem lehet rossz nem igaz? Sajnos de, lehet. De ne szaladjunk előre, lássuk a történetet.

Főszereplőnk Kousei egy 14 éves végzős iskolás, akit egy barátja elrángat egy vak randira, ahol találkozik az istennőnek tetsző szőke bombázóval, Kaorival. Kaori egy hegedűművész aki rögtön felismeri Kousei-t, protagonistánk ugyanis az ország egyik legtehetségesebb fiatal zongoristája, aki azonban már két éve nem nyúlt zongorához. Kousei-t ugyanis az anyja kegyetlenül verte és egész napokon keresztül gyakorlásra kényszerítette, majd miután betegségben meghalt, a srác soha többé nem nyúlt a hangszerhez. Kaori eldönti, hogy kimozdítja a srácot a depressziójából és ráveszi, hogy újra játsszon, de persze egy akkora rinyagép esetében mint Kousei, ez nem egyszerű feladat. A formulát tovább bonyolítja, hogy Kaori a srác legjobb barátjával kezd el randizni, és persze van egy gyerekkori crush szereplőnk is, mint minden romantikus animében valaha. Kész is a sablonos szerelmi sokszög, de legalább a zenés körítés és a családi dráma fel fogja dobni a receptet nem? Nem.

your_lie_in_april_002.jpg

Na vajon kit fognak ejteni?

Tovább a teljes cikkre ->

Lábjegyzet a rajongásról - Ghost in the Shell

Rajongás - teljesen hétköznapi fogalom, mindannyian rajongunk valamiért: zenékért, filmekért, sztárokért, vagy például animékért. Mind büszkék is vagyunk rajongásunk tárgyaira, hisz nagy mértékben elhatárol minket másoktól. Főleg fiatal korban jön elő, mikor a szenvedélyek jobban dúlnak az emberben, de felnőttként is szükségünk van példaképekre, ideákra. Az animék és mangák világában is fontos szempontot képvisel - hisz MAL-on szép kis toplistákat kreálunk a kedvenc animéinkből és ítélkezünk mások felett az ő toplistáik alapján, conokra megyünk és hosszú időt töltünk cosplay-ek készítésével, fáradhatatlan éjszakákon keresztül vágjuk az AMV-ket, kritikákat olvasunk és vitákat folytatunk le, és még sorolhatnám napestig. Ezek mind olyan dolgok amik ehhez a fantasztikus szubkultúrához való tartozással járnak, és én ugyanúgy szeretem az ilyesmit mint bárki más (nos bizonyos dolgokat ezek közül). Amivel viszont ma foglalkozni szeretnék az a rajongás károsabb formája az animés közösségen belül, ami nem egyszer képes nálam kiverni a biztosítékot. Ami legutóbb ezt megtette, az egy kimondottan specifikus témakör, ami a mai világban igen gyakori jelenség: hogyan reagálunk akkor, ha kiderül, hogy nagy kedvencünknek folytatása / előzménye / remake-je készül? Hisztit csapunk, vagy örülünk? Elfogadjuk ha fele olyan jó mint az eredeti, vagy elvárásaink vannak? Ki dönti el, hogy megéri-e valamit folytatni, vagy jobb inkább meghagyni a maga tökéletességében? 

0d25ab877102f01963cdc8b9fb4ebf62.jpg

Vele szemben nem nyerhetsz

Tovább a teljes cikkre ->

Shinsekai Yori - Elfeledett gyöngyszem

A fő oka annak, amiért elkezdtem animéket nézni - és ezzel szerintem a legtöbbünk így van -, hogy valami olyasmit láthatok amit eddig még nem, egy teljesen újszerű és alapjaiban más mentalitású élmény részese lehetek. Mindehhez erősen hozzájárul, hogy japánban mintha sokkal kevésbé néznék butának a fiatalokat csak mert azok fiatalok, máig úgy gondolom, hogy az animék több esetben céloznak meg egy intelligens nézői réteget mint például a hollywoodi blockbuster filmtermés. Az utóbbi években azonban kissé mintha nehezebb lenne maradandó élményt nyújtó sorozatokat találni. Talán csak én vagyok túl válogatós, de úgy érzem egyre mélyebbre kell ásnom az elmaradhatatlan iskolás animék, az önmagukat ismétlő vígjátékok, idétlen ecchi-k és egyéb ma népszerű műfajok között, hogy valami igazán értékesre akadjak. Épp ezért sokan - köztük jómagam is - hajlamosak átsiklani valami fölött amit sok esetben jobban megérné megnézni mint az épp aktuálisan hype-olt shounent. Ilyen sorozat a Shinsekai Yori is (From the New World), mely ugyan sokak szívét meghódította már, úgy érzem lényegesen kevesebb szeretetet kapott az emberektől mint amit érdemelne. 

from_the_new_world_004.jpg

Az első perctől nagybetűs az ATMOSZFÉRA

Tovább a teljes cikkre ->

Put your grasses on - a Berserk fiaskó

Igen fiaskó, mert mi másnak is lehetne titulálni ezt a szörnyszülöttet amit idén képernyőre okádott az anime ipar Berserk néven, mint egy hatalmas hibának? Tudni érdemes rólam, hogy a Berserk a kedvenc animém, és a manga azon kevés mangák egyike amit végigolvastam, szóval most talán kissé elfogult lehetek. Ugyanakkor szükségét érzem hogy górcső alá vegyem mi sikerült rosszul a 2016-os Berserk adaptációban (spoiler: minden), és persze hogy kieresszek némi kis gőzt. Szóval ha azok közé tartozol akik úgy gondolják, hogy az új Berserk nem volt olyan vészes, kérlek tarts velem egy utazásra, melynek keretei közt óvatosan elmagyarázom mekkora barom vagy (sértődés ne essék, poént venni tessék)!

Fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben nem szeretném részleteibe menően bemutatni a Berserk franchise-t, feltételezem, hogy csak olyanok olvasnak tovább akik már megismerkedtek vele. A régi anime kibeszélése egy másik cikkre tartozik majd a jövőben, pillanatnyilag csak a 2016-os anime adaptáció kerül terítékre.

Tovább a teljes cikkre ->